Döntés az életemről
1989. június 5-én újabb vizsgálat indult az ügyemben az NDK államapparátusán belül. „Elutasítási okok vizsgálata – fogvatartottak ügyei” címmel azt vizsgálták, van-e akadálya annak, hogy a börtönből szabadulva véglegesen az NSZK-ba vagy Nyugat-Berlinbe távozhassak.
Az „elutasítási okok” kifejezés könnyen félreérthető. Itt nem a további fogva tartás indokait jelentette. A hatóságok azt keresték, milyen okból tagadhatná meg még az állam a tervezett kivándorlást.
„Kérjük a konkrét vizsgálati eredmények megküldését 1989. június 19-ig […]”.
A körzeti koordinációs csoport két példányban kérte az eredményeket, és az ügyet „Fogvatartottak ügyei – H 12/89” jelöléssel látta el. A szűkszavú hivatali nyelv mögött messzemenő döntés húzódott: fogságom után az NDK-ban maradok, vagy közvetlenül Nyugatra engednek?
Amit ez a lap még nem árul el
Ez az első oldal csupán elrendeli a vizsgálatot. A válasz a következő, BStU 112–114 jelzetű lapokon található. Ott a munkatársak rögzítették döntésüket, és indítékaimról, valamint katonai szolgálatomról is állításokat tettek, amelyek saját megítélésem szerint részben tévesek.
Forrásmegjegyzés: A leírás a saját irataimból származó, itt közölt másolaton alapul. A kitakart részek változatlanok maradnak. A bizonytalanul olvasható szövegrészeket nem adjuk vissza szó szerinti idézetként.